Mi a helyzet a Vajdaságban?

2017-11-29 19:31:57, Szerző: Bartha Álmos (Álmos)

Interjú a Vajdaság quizmestereivel, szervezőivel

Büszkén állítjuk: ha hétfő esti agytornáról van szó, nem ismerünk határokat. Idén 5. éve, hogy első anyaországon kívüli helyszínünk is csatlakozott hozzánk, és Szabadka megjelenése a QN-térképen fontos mérföldkőnek bizonyult. A mai Szerbia területén található város amolyan 0. dominónak számít, hiszen azóta másik 3 vajdasági településen is összeülünk hétfő esténként. Cikksorozatunkban akasztjuk a hóhért: vajdasági kvízmesterek állták kérdéseink sorát. Válaszadóink Szerda Zsófia (Szabadka), Ábel István (Magyarkanizsa), Oláh Csongor (Újvidék), Szepesi Zoltán (Zenta) voltak.

●Milyen szerepet tölt be a helyi közösség számára a QuizNight?

Szerda Zsófia (Szabadka): Azt hiszem, hogy annak a hat-hét csapatnak, aki nálam játszik, fontos ez a hétfő esti találkozás. S nem csak saját csapatuk tagjaival, hanem az ellenfél csapatokkal is. Családias hangulat uralkodik nálunk, mindenki ismer mindenkit, olyan, mint egy közös nagy baráti társaság házibulija. Sokszor hoznak süteményt, pogácsát, s nem feltétlenül csak az Etető/Itató jelvény miatt. 

Ábel István (Magyarkanizsa):  Mi igencsak ’belterjes’ QN-t folytatunk, az összetétel zömmel konstans, néhány vidékről utazgató, de rendszeres csapat is van, akik más helyszíneken is szerencsét próbáltak, de igazi számításaikat és a nekik megfelelő közeget nálunk találták meg. A hangulat nálunk tényleg kiváló, egy csapat kivételével mindenki szórakozni jön, nem folytatnak késhegyre menő harcot, inkább a kellemes időtöltésre utaznak. Kiemelném, hogy folyamatosan reklámozzuk magunkat; helyi műsorfüzet, rádió és televízió ismerteti az időpontokat, riportok, interjúk jelennek meg a helyi sajtóban. Betöltött szerepünk  fontosságát talán az is alátámasztja, hogy már kétszer is kaptunk anyagi támogatást a községtől. Nem kell nagy összegekre gondolni, de le tudjuk fedni a villámkérdések ajándékát, a nyomtatási és egyéb technikai költségeket. A 8. bajnokság második felében átlagos látogatottságunk 80 fő körül volt, Magyarkanizsán ez nagyon jelentős tétel.

Oláh Csongor (Újvidék): Mindenképp inkább kikapcsolódás ez, mint vérre menő verseny. Összehozza az embereket és büszkén mondhatom, hogy nálunk kvíz után igen is ottmaradnak az emberek beszélgetni, megvitatni, ki és mit hibázott vagy épp rácsodálkozni olyan feladatra, ami mindenkinek nehézséget okozott.

Szepesi Zoltán (Zenta): Sajnos nem sikerült mindenkit lecsábítani, akit szerettünk volna, de így is egy stabil kis közösség alakult ki. Mivel már korábban is a közösségépítés különböző módjaival foglalkoztam, a QN esetében is kezdettől ezt tartottam elsődleges szempontnak. Tartottam tőle, hogy az első szezon után egyik csapat sem jön vissza ősszel, de nagy megelégedettségemre mindenki megjelent. Sőt, lassan gyarapodunk is. Ha valamilyen okból egy hétfőn nincs központi kvíz, legalább egy, de néha két csapat is bejelentkezik, hogy arra az alkalomra saját kvízt készít. Sajnos a láthatóságunk a helyi médiában minimális, nem igazán tudnak mit kezdeni a témával. De amilyen gyakran csak lehet, igyekszünk bekerülni valahová, megszólalni valamilyen fórumon.

●Mi a legemlékezetesebb "hétfő esti" momentumotok?

SZ.ZS. (SZBDK): Amikor egyszer majdnem összeverekedett két csapat. Egy vendég és egy hazai csapat küzdött éppen a szétcsapásban, tippelni kellett, s az egyik csapat a mobilján próbált számolgatni - amivel egyáltalán nem kerültek közelebb a válaszhoz - mire a másik felcsattant, hogy nem szabad mobilt használni. Erre ők: csak a számológépet használtuk, amit én, mint kvízmester is láttam, és nem szóltam rájuk, ezt közöltem az őket csalással vádló csapattal is, de nem igazán sikerült meggyőznöm őket, s csak nagy nehezen csitultak a kedélyek. Kemény helyzet volt, nagyon erélyesnek kellett lennem a végén, amilyen nem szívesen vagyok.

Á.I. (MGYRKNZS): Legemlékezetesebb a kétszer megszervezett vajdasági döntő volt, mindkettőt nálunk bonyolítottuk. Nagy szó ez, mert Magyarkanizsa összesen mintegy 9500 lelket számlál, büszkén állíthatom, az egy főre eső kvízezők száma nálunk a legtöbb az QN területén. Egy konkrét esti momentum pedig: az 5 pontos kérdés … „Chicagóban születtem, újságíróként kezdtem…”. Körbejárom őket és az egyik csapatnál látom a választ - Pulitzer - . Szólok, hogy ő bizony Makón született, nem születhetett Chicagoban. Megyek tovább, sehol sem jó a válasz, az előző csapat hangosan utánam szólt, hogy legyek szíves másokat is megalázni! Mindezt azzal a humorral, jókedvvel, minek következményeként azóta is csak ’makói csapatnak’ nevezik magukat nem hivatalosan.

O.CS. (ÚJVDK): Hú nagyon sok van, általában az előző kvíz alapján, de ha egyet ki kell emelni akkor az a szóló szinkronúszás... Kb. két éve volt egy kérdés alapján opció, és azóta majdnem minden sportkérdésnél előkerül.